A PORFIDO KŐ ÁRA ÉS LERAKÁSI KÖLTSÉGE

 

A tört Porfido kő kiskereskedelemben m2-ként már 10 euróért beszerezhető amennyiben kisméretű kőlapokról van szó. A kő ára többek között a kőlapok mérete függvényében nő, minél nagyobb a kőlap, az ára is nagyobb. A kőlap átlós hosszának függvényében nő az ára, éspedig kb. 30 euróval m2-ként. Nem tartoznak ide az extra méretű kőlapok, amelyek rendelés alapján kerülnek kiszállításra.

A tört kő lerakási ára kb. 15 euró m2-ként nagyobb felületek estében és kb. 25 euró m2-ként a megszokott udvarfelületek esetében. A hosszméter, lépcsők és hasonlók burkolási ára négyzetméterenként kerül kiszámításra.

A Porfido kő kimondottan kemény és szilárd, ennél fogva költséges a feldolgozása, azonban a természetesen tört kő nem kerül további feldolgozásra, hanem csak szortírozzák, így az ára a vevők többségének elérhető. A burkolómester képességeitől és a befektetett erőfeszítéseitől függően elbűvölő műszaki és esztétikai eredményt lehet elérni.

A vágott, égetett, kézileg, vagy géppel hosszra metszett kő kizárólag a kézi, vagy gépi feldolgozás költségei miatt tartozik magasabb szintű árosztályba, azonban a feldolgozott és természetesen tört kövek végül ugyanolyan minőségűek.

 

Az első látásra azonos Porfido kövek közötti árkülönbség….

 

A piacon ugyanolyan, vagy nagyon hasonló elnevezésű kő található meg különböző árakon, ez pedig azért történik, mert az azonos, vagy hasonló termékeket minősítését hiányosan, vagy hibásan hajtják végre. Azonos, vagy különböző beszállítóktól származó tört Porfido követ néhány fontos jellemző alapján különböztetjük meg és ezek szerint állapítjuk meg az árát:

  1. Szilárdság
  2. Kőlap nagyság
  3. Szortírozás módja
  4. Súly kiszámítás 1/m2 szerint

 

  1. A kő ára nagyban függ annak szilárdságától, minél szilárdabb egy kő, annál költségesebb a kitermelése. A szilárdabb Porfido kisebb mértékben szívja fel a vizet, kevésbé “cseng”, nem válik szét, valamint messzemenően tartósabb. A kövek szilárdságát a következőkép teszteljük le egyszerűen: két különböző beszállítótól származó hasonló vastagságú, méretű és árnyalatú követ egymáshoz ütjük a törés pillanatáig.
  1. Amennyiben a raklapon nagyobb számú nagyméretű kőlap található, a kő ára magasabb. Amikor a követ kőbányában vásároljuk nagykereskedelemben, meghatározó tényezőnek számít a lapok átlós hossza: 20 cm-ig/30 cm-ig/40 cm-ig/50 cm-ig, stb.…tekintettel arra, hogy a kő raklapon van, és csak oldalról látjuk, úgy tűnik, hogy azonos anyagról van szó, különböző árazással.
  1. Amikor a kő szortírozásának nagyobb figyelmet szentelnek, a kőbányában és a raklapozásnál ezzel több hulladék keletkezik, ezért a kő ára is magasabb. Amennyiben a szortírozást nem figyelmesen végzik el, a selejt a végső vevőnél jelenik meg lerakás közben, így az alacsonyabb árból eredő haszon kérdéses, kivéve olyan esetekben, amikor az apró kődarabokból száraz építésű falat kívánunk építeni és fel tudjuk használni az apró és szűk darabokat is. Továbbá, az ár függ még az árnyalatok további szortírozásától is, mivel ha a vevő szeretné, hogy egy megadott árnyalat legyen túlsúlyban a raklapon, akkor a kő ára általában még további 10 %-kal nő.
  1. A kő nagykereskedelmi ára tonnák szerint kerül kiszámításra. Tekintettel arra, hogy kint a telepen nem lehet megállapítani, hogy több 5 cm-hez közeli vastagságú, vagy több 2 cm-es lap van-e, a négyzetméterek mennyisége egy tonnában megközelítőleg van megadva.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a kereskedők a megközelítő méretet különböző módszerek segítségével váltják át négyzetméterre a raklapon, és ahhoz, hogy a vevőknek világosabb legyen az udvarrendezés pénzügyi vonzata, a kő árát négyzetméterben adják meg.

A súly kiszmítása négyzetméterenként kereskedőtöl kereskedőig különbözik, többekközött azért mert a keményebb kőnek nagyobb fajlagos súlya van a puhább kőnél. A 2 – 5 cm-es porfido kőnél a gyakorlatban 70 – 85 kg/m2 lehet számítani.

Ami megint a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a számításnál 70 kg/m2 súllyal számolunk, a kő mennyisége 14,52 m2-re jön ki, amennyiben pedig ugyanolyan 2 – 5 cm-es kőnél 85 kg/m2 súllyal számolunk, 11,75 m2 jön ki egy tonnából, ez pedig 20 %-os különbséget jelent. Ilyen módon, azonos kereskedelmi elnevezésű és hasonló, vagy ugyanolyan kő esetében az ár egyes kiskereskedelmeknél olcsóbb, ami elméletileg igaz, de gyakorlatban nem.

Saját gyakorlatunk azt mutatja, hogy egy tonna 2 – 5 cm-es átlagos vastagságú kőből egy tapasztalt burkolómester kb. 12,5 – 13 m2 burkolt felületet képes kivitelezni.

 

Lerakás módja…..

 

Amikor a Porfido kőről beszélünk többféle lerakási mód közül választhatunk: betonba, vagy a régi már meglévő betonra, elasztikus alapozáson, gabion fal, függőleges falak, sík és ferde tetők, föld, homo, és más.

  1. Porfido kő lerakása betonra

Jelen ismertetőben leírásra kerül a családi házak udvarában alkalmazott lerakási technika, átlagosan stabil talajon. A kiásott rész mélysége a talaj fajtájától és a tervezett terheléstől függ.

Alapzat kiásása és előkészítése: miután a felszíni felület magasságát és lejtését kiszámoltuk, kiszámíthatjuk az alapzathoz szükséges kiásás mélységét. A terasz, járda, vagy kocsi behajtó felső felületének elképzelt magasságát NULLÁNAK nevezzük. NULLÁTÓL lefelé kb. 25 cm-t mérünk ki (kb. 12 cm + 12 cm) és ilyen mélységben kézzel, vagy géppel kiássuk az alapzat helyét.

A kiásott föld egy részét elszállítjuk depóra, a porhanyós fold egy részét pedig a kiásott rész mellet hagyjuk a későbbi esetleges terepsimítás véget, a pázsit és a burkolt rész között. Az ásás során figyelni kell, hogy a 25 cm-en túlmenő részt ne ássuk ki, illetve, hogy nem puhítsuk fel a földet, hanem hogy az alapzat kompakt maradjon.

A kiásott rész felületét simára kell dolgozni és követnie kell az elképzelt burkoltrész lejtését, valamint a legalacsonyabb részen helyet kell hagyni a víz elfolyásához, amely különben oldalról befolyhat a burkolt felület alá. Vízelvezető nyílás kivitelezése is lehetséges, de a burkolt felületen kívül, vagy a burkolt felület alatt található vízelvezető csövekkel kell elvezetni egy gyűjtőhelyre, vagy olyan helyre ahonnan a szabadba tudjuk engedni. A vízelvezető nyílások, vagy csövek mérete a burkolt felület méretétől függ.

A kiásott rész felületére 300 grammos geo műanyagot helyezzünk el, legalább 20 cm-es átfedéssel. Ez ebben az esetben segít, hogy az alapzat döngölésénél a kő ne jusson a földbe, illetve a föld ne mozduljon felfelé a kő által kifejtett erő hatására, azaz ne keveredjen a kővel. Geo műanyag alkalmazásával zsák hatást érünk el.

A geo műanyagra helyi köves töltőanyagot szórunk, ez általában darált kő, vagy leválasztott sóder, a döngölés előtt kb. 15 vastagságban. A feltöltés után az anyagot gépi döngölővel, vagy kézi döngölővel döngöljük le 12 cm-es vastagságra.

Tekintettel arra, hogy ellentétben a darált kőtől, vagy a leválasztott sódertől a homok felszívja a nedvességet, az nem alkalmas az ilyenfajta alapzatok kivitelezéséhez, valamint ugyanúgy más helyi, 2 mm-nél kisebb apró szemcsékből álló keverék sem alkalmas erre.

Porfido kő lerakása: 3:1 arányú betont keverünk, három lapát 0 – 4 mm-es homok és egy lapát cement, kézzel, vagy géppel, víz hozzáadása nélkül, ezt aztán 5 cm-es rétegben (a “taposás” után mérve) visszük fel. A száraz betonra 4-6 mm-es vastagságú és 15 – 20 cm-es szemcséjű vashálót helyezzünk, legalább 30 cm-es átfedéssel.

Továbbá, újra 3:1 arányú anyagot keverünk, de most vizet és kötéskésleltető adalékot adunk hozzá, amely a jó minőségű lerakáshoz elméletileg elengedhetetlen, tekintettel az eljárás lassú menetére és arra, hogy az adalékmentes beton nagyon gyorsan elveszti a tapadási képességét. A kőlapok lerakásához használt anyag víztartalmának olyannak kell lennie, hogy amikor kőműves kanállal azt a falra dobjuk, az a függőleges felületen maradjon.

A vashálóra a talicskából betont teszünk, kőműves kanállal szükséges vastagságra elsimítjuk, a lapon kiválasztjuk az egyenesebb oldalt és felfelé fordítjuk, majd a betonra helyezzük. Amikor megbizonyosodtunk arról, hogy a lap a kívánt helyen és magasságon van, kivesszük és a helyére cement folyadékot öntünk (víz és cement, kötésnövelő adalék, mivel a Porfido nagyon kemény és ezért nehezen tapad más anyagokhoz), aztán visszatesszük a lapot, kiegyenesítjük a vezető lécekhez képest szintezőléc segítségével és ezt megismételjük a többi lapok esetében is.

A lerakás során az egymás között megegyező lapokat helyezzük egymás mellé, az üres részeket pedig azonnal, vagy később kisebb részekkel töltjük ki. Csekély a lehetőség arra, hogy a kő kalapácsütéssel a kívánt helyen fog megtörni, így ha ezt a módszert választjuk bizonyára meglehetősen sok hulladék keletkezik majd. Amennyiben a beillesztéshez pontos alakokra van szükségünk, az alakot berajzoljuk a kőlapra és alulról a kővastagság feléig vágjuk be beton-, vagy kővágó lappal. Ezután a selejt részét kalapáccsal megütjük és a lap a bevésett vonal mentén fog megtörni, így a lap felső részén nem lesz látható a vágás nyoma, hanem érdes lesz a törés mentén.

A Porfido kőlapok felületét a lerakás előtt le kell mosni, mivel a kőbányából való kitermelés során por és homok réteg keletkezhet, így ha nem mossuk le, a beton a homokréteghez tapadna oda és nem a kőlaphoz.

Attól függetlenül, hogy magas hőmérsékleteken dolgozunk-e, vagy nem, a nejlon fóliával letakart felületet a nap végén kitakarjuk, leöntjük vízzel és újra letakarjuk a fóliával.

A cement kötésénél megnő a hőmérséklet és ezzel nő a vízpárolgás. A vízpára nejlonnal való érintkezésnél megváltozik a halmazállapota és cseppek keletkeznek, amelyek vízzel látják el a friss betont, és így körbe. Ezzel az eljárással csökkentjük a beton “kiégés” lehetőségét, mivel beton a kötés során nem maradhat víz nélkül legalább kb. 1 napig, nedvesség nélkül néhány napig, ami a gyakorlatban az időhiány miatt nem így van. Nagyon gyakori a beton megtörése és darabolása, ami abból ered, hogy nem ismerik a beton kötés lényegét. Az alapzat, a kő és a beton jó minőségű kivitelezése esetén több évtizedig használható burkolt felületet kapunk.

A magasságok és lejtések tekintetében nagyon fontos, hogy a kőlapok lerakása előtt több egymást keresztező zsinór segítségével vezető nyomvonalakat alakítsunk ki, amelyek mentén aztán szintező lécekkel követjük a magasságot és a lejtések irányát. A helyzettől függően vezető nyomvonalként szegélykövet, ajtó küszöb lapot, oldalt rögzített alumínium lécet (úgynevezett „fasni”) használhatunk, minden kb. egy – kettő méterenként egy egyenes és egy kicsit nagyobb Porfido lapot kell elhelyezni, amely a kereszteződő zsinórok (amelyek a lap közepén kereszteződnek) segítségével már a betonba került, pontosan meghatározott magasságon és lejtésen. A vezető vonalra helyezzük a szintezőlécet és követjük az elhelyezett lapok magasságát és lejtését.

Tehát, a kő lerakása előtt négy, vagy több egymást kereszteződő zsinór segítségével össze kell kötni a felület magasságának kívánt pontjait (NULLA) és a lerakásnál ezt kell követni.

 

Kő fugázás……

 

A fúgázás módja általában a projektfeladattól, a beruházótól, vagy a burkolómestertől függ.

A projektfeladatokban gyakran epoxi, egykomponensű vízáteresztő fúgát kérnek, amely vákuumozott fóliában már be van keverve és készen áll a beépítésre. Ezt a felületre kell szórni és söprű, vagy kefe segítségével szét kell oszlatni, egy-két nap után a levegőnedvesség hatására megköt majd. A mérnökök gyakran ajánlják még a kész, poros állagú fúgázó termékeket, amelyeket vízzel, vagy más komponenssel kell keverni és aztán szintén söprűvel, vagy kefével eloszlatni.

A beruházó ugyanúgy érdekelt a fúga színében, a karbantartási módszerekben, illetve érdekli, hogy a seprés során könnyen lehet-e kitisztítani a fúgát, szennyeződik-e az és megmarad-e benne a szennyeződés.

Sok burkolómester követi az építkezési vegyipar újdonságait. Azonban tekintettel arra, hogy az időre szánt munka szorosan kapcsolatban áll a már előre megbeszélt pénzügyi szempontokkal, érthető módon nem szívesen kísérleteznek a sokféle árut kínáló kereskedőkkel. A burkolómestereket általában a fúgázás technikája foglalkoztatja, többek között, azért mert a burkolt felület tisztítása a fúgázás után nagyon összetett és időigényes munka, a repedésének és a reklamációk elkerülése érdekében pedig akkor inkább az egyszerű és már tesztelt módszert választják ki, ami általában cementalapú terméket jelent.

A fúgázó massza helyes kiválasztását közvetlenül befolyásolja a burkolat alatt lévő alapzat. Amennyiben az alapzat elasztikus és vízáteresztő, a fúga is elasztikus és vízáteresztő. Ha egy nem vízáteresztő alapzatra, ami általában beton, vízáteresztő fúgát teszünk, a víz lefolyik a betonig és itt gyülemlik össze, majd a téli időszakban fagy esetén nagy kárt okozhat.

A kő felületén cementalapú folyadékkal történt fúgázás és mosás után egy ideig jelen lesz egy enyhén fehérkés anyagréteg. Hasonló eredmény vár ránk amennyiben epoxi gyanta alapú fúgázót használunk, csak ilyenkor a felület zsírosnak tűnik majd. Mindkettő effektus egy idő után eltűnik.

Ahhoz, hogy a fúgázás során és után történő szennyeződést a lehető legalacsonyabb mértékre szorítsuk, felső felületet fúgázás előtt kőhöz használt impregnáló anyaggal kenjük át, lehetőség szerint effektus nélkül. Ami azt jelenti, hogy az anyag felvitele után a kő jelentős mértékben nem változott. Az impregnált kő a fúgázás során jelentősen kevesebb szennyeződést vesz fel, amit aztán fúgázás után tisztítni kellene.

 

Milyen az a Porfido kő?……

 

A gránit egyik legkeményebb alfajtája. A láva kristályosodásával (intermedier) keletkezett. A piacon kapható gránitkő alfajták többségétől keményebb és szilárdabb.

 

Porfido színek ….

 

A porfido kő minősítése árnyalatai alapján történik, általában a következők szerint: Viola / Grigio / Red-Braun.

 

Porfido kő eredete….

 

Észak-olaszországi kőbányák és más lelőhelyek világszerte.

 

Kopás ellenállás………

 

A nyomás és a hajlítás elleni ellenállása miatt a Porfido kő a burkoló kövek legjobbjai közé tartozik, fagyásellenálló, ellenáll a sónak.

 

Szerző: Mirko Stijaković

Minden jog fenntartva © Mirko Stijaković